A ClaraCaffe.hu honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. További információ>>

 

Termékek Menü

A kávé világnapja

A kávé világnapját minden évben szeptember 29-én ünnepeljük.

Hivatalosan 2009 óta, bár a kezdeményezés még a nyolcvanas években indult Japánból, de ekkor még nem nevezték hivatalosan is a kávé világnapjának.

/a kép forrása: Pinterest/

 

A kávé világnapját minden évben szeptember 29-én ünnepeljük.

Hivatalosan 2009 óta, bár a kezdeményezés még a nyolcvanas években indult Japánból, de ekkor még nem nevezték hivatalosan is a kávé világnapjának.

Sokan elképzelni sem tudják, hogy addig, amíg a csészéjükbe kerül a gőzölgő, friss kávé, mekkora utat tesz meg a termelőtől elindulva.

Sok esetben ez több, mint 10.000 km-t jelent, s mivel a kávé a világon legalább 125 millió embernek ad munkát, és a víz után a második leggyakrabban fogyasztott ital, igazán érdemes arra, hogy 1 évben egyszer megünnepeljük a  világnapját.

Annál is inkább, mert a kávé szó szerint behálózza az egész világot.

A kávécserje Etiópiában őshonos, a kávézás kultúrája Jemenből indult, a legnagyobb kávétermesztő országok mégis Dél- Amerikában találhatóak. Maga a kávé név arab eredetű, azt mondják, a legjobb kávét az olaszok főzik, a legnagyobb kávéfogyasztó országok az Egyesült Államok, Németország és Franciaország. A világ kávéfogyasztásának 65%-át köszönhetjük nekik, az egy főre jutó napi kávéfogyasztás mégis Norvégiában a legmagasabb, az átlag napi 5 csészével.

Néhány érdekesség még a kávé világnapja alkalmából:

Törökországban érvényteleníthették a házasságot, ha a férj nem biztosított kellő mennyiségű és minőségű kávét a feleségének.

Görögországban és Törökországban a hagyomány szerint mindig a legidősebb kap először kávét.

A kőolaj után a kávé a világkereskedelem másik legnagyobb értékben gazdát cserélő áruja.

Nemcsak az 1848-as magyar forradalom, de a nagy francia forradalom és az amerikai polgári forradalom is egy-egy kávéházból indult el.

A magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) találta fel a frissen pörkölt kávé illatát és aromáját megőrző vákuum-, azaz légmentes csomagolást.

Az olaszok cukorral isszák az espressót, a németek és a svájciak forró csokoládéval keverik a kávét, a mexikóiak fahéjat szórnak rá, a belgák pedig csokidarabokat tesznek bele. A marokkóiak borssal isszák, a Közel-Keleten pedig nem átallják kardamommal és más fűszerekkel fogyasztani. Az osztrákok a tejszínhab mellett teszik le a voksukat. Egyiptomban tisztán és erősen isszák a kávét, számukra mind a tej, mind pedig a cukor elképzelhetetlen.

A kávédarálót egy angol lakatos találta fel, az első kávégépet egy francia alkotta meg, de sorozatban Olaszországban kezdték gyártani.

1785-ben Poroszországban kávéforradalom tört ki, mert a törvény szerint csak nemesek, papok és magas rangú tisztek fogyaszthatták, és a nép ezt roppantmód nehezményezte.

 Mi a helyzet nálunk magyaroknál a kávé világnapját tekintve?

A kávé világnapja már nálunk is egyre népszerűbb ünnep, úgy a kávézók, mint a kávéfogyasztók részéről. Talán nem is meglepő ez, hiszen 10 magyarból 8 rendszeresen fogyaszt kávét. Nálunk sokáig a kotyogón lefőzött jó erős feketét itta mindenki, aztán ahogy a világ és a lehetőségek is megnyíltak számunkra, egyre elterjedtebbek lettek a filteres, majd a kapszulás kávéfőzők, kávégépek és az instant kávék is.

A magyarok átlagosan napi 2,6 csésze kávét isznak, és a többség számára elképzelhetetlen, hogy a napját ne a rituálisan elfogyasztott kávéjával indítsa. Sokan isznak a munkahelyükre érkezve is, majd az ebéd utáni órákat is kávéval dobják fel, s a délutáni, kávéházi beszélgetéseknek is elengedhetetlen kelléke a kávé.

Egyértelmű tehát, hogy a kávé nekünk magyaroknak is a mindennapok részét képezi. Ünnepeljük hát mi is a kávé világnapját,- mi mással- egy csésze frissen főzött kávéval!